Először is magam sem tudom, hogy mondtam egyből igent erre a
nyaralásra, mert csak egyik pillanatról kellett döntenem a másikra, s a
domináns nem a helyszín, nem a társaság, csakis a repülés volt és akkor még nem
volt más terv. Ezek után mikor el kezdett közeledni az indulás időpontja és
körbenéztem fórumokon, neten mi újság is van Bulgáriában és Nesszebár környékén
kicsit meglepődtem: nagyon megosztott a vélemény. Valaki dicsőíti valaki
viszont a háta közepére kívánja. Kicsit így fenntartással vágtam neki az
egyhetes „heverjünk a tengerparton” című nyaralásnak.
Ezek után felpakoltam egy halom olvasni valót:
szakdolgozathoz, valamint amit már hónapok óta nem tudok elolvasni,
folyóiratok. Összecuccoltam és a fórumokon olvasott vegyes érzelmekkel egy
hétre azt hittem „száműzetésbe” vonulok. :)
Végülis kiderült, nem is olyan szörnyű hely a tengerpart és
van napernyő, nem kell állandóan a vízben lubickolni és el lehet kerülni minden
féle fityfenét amivel, riogatnak. Mert ám riogatnak hasmenéses hányással és
társaival. Konzultáltam egy orvossal, aki javasolt egy két gyomorjavító, és
fogó gyógyszert, amit még itthon beszereztem, de a legfőbb dolog a rendszeres
kézmosás és Isten kegyeleme, hogy nem szed össze az ember semmit. S így lett, épségben haza is értem.
Kaja
A szállás Naposparton volt, ami nekem nem sokat mondott előtte. Kicsit Jesolo és Bibionne szindrómám volt mikor megérkeztünk. Szálloda, hotel, ember és napernyő. Tömkeleg bolt és 30 fok felett. Így mikor felszálltunk a transzferre és megkaptuk az utazási iroda emberétől a helyi infókat mis szabad és mit nem címszóval, jól elraktároztam az információkat. Példának okáért utcai árustól ne vegyél kaját, mert egész nap süti a nap. Ezt annyira kéz-pénznek vettem, hogy rögtön az egyik cukrászdánál elcsábultunk és egész idő alatt míg majszoltuk a sütinket csak ezt a körmondatot hajtogattam, amit az idegenvezető belénk sulykolt. "ne végy semmit az utcán kaját". Mivel ennek a 'szabálynak' nem tettünk eleget és túléltük a dolgot, ennek apropójából egész héten ide jártunk sütizni. Mondhatni nagyon finom sütijük van. Ezt alátámasztotta még M. is akivel szobatársak voltunk, s egy egész üzemi konyhát vezet. Ő már csak tudhatja, ha még én laikus vagyok ehhez:)))
A kaja mellesleg nagyon klassz volt: szerintem. A többiek szerint nem:SS pedig annyit ehetettünk amennyi belénk fért, viszont ez nem egy jó ötlet, mert előbb utóbb megunja az ember az evést és nekem ez az all inkluzíve dolog nem jött be. El is mentünk egy nap a kirándulás alkalmával tengeri kütyüt enni.
Ezt nem ízleltem, vegyes tál, tengeri herkentyűkből.
Mintha kukoricából készült volna, kicsit kenyérlángosféle, a pincér ajánlotta,
hármónknak is elég volt.
A rák. Príma volt. Kicsit az elfogyasztása okozott gondot az elején, viszont felszolgáltak egy kis citromos kendőt is amivel valamennyire eltávolítottam a kezemen maradt páncéldarabokat.
Sajnos az étteremről nincs képem még, a többieknél ragadt. Viszont valami csodaszép helyen van Nesszebár, a végében telis-tele található éttermekkel. Közvetlen a parton, hajókat, sirályokat látsz. Egy élmény volt az biztos.
Még egy utórezgés a kávéjuk nem a legjobb :S, legalábbis a szálláson nem, viszont muszáj voltam egyet - egyet inni így egy két étterem, kávézó, pub maradt, amik elfogadható az ára, (2leva) viszont a kiszolgálás :SS Nem egy vendégszerető népnek tűntek :SS legalábbis számomra. Nem találkoztam még ennyire mogorva emberrel, azt hittem, csak egy - két magyar tud ilyen lenni:SS
Szállás
Egy sima "hotel". Kicsit szocreálos beütés, vékony falak, légkondi, és földszint- ja és mindenki itt haladt el az étterem felé, tehát klassz hely:SS tudtuk mikor van kaja:SS és reggel:SS
Tehát aludni megfelelt, pihenni nem:SS és persze M. 20 fokban érezte csak jól magát a szobában, én pedig ezek után a 32 fokot is úgy éreztem, hogy csak 22 fok, így tökéletesen akklimatizálódtam :)) .
A többiek amikor egyik este összeröffentünk a szobába megkérdezték, hogy bírom ezt a szubarktikus éghajlatot :))) A hét vége felé már nem volt gond, csak amikor M. napszurást kapott akkor próbáltam rávenni, hogy a légkondit kicsit hanyagolja, s lőn 21 fok a szobában:)) Na de ezek már csak szöszik voltak a nagy napozások közepette.
Ma már nem mennék all inkluzívba, - azelőtt sem voltam- az étkezést máshol is meg lehet oldani, meg lehet fizetni kint.
Ja és nekünk a héten kb. 5-ször ment el az áram. Végezetül rájöttünk, hogy az olvasó lámpám a hibás mert a kapcsoló zsinórja teljesen be volt húzva és a vége szó szerint égett volt!! Na ezek után aludjak nyugodtan! M. azonban megnyugtatott, hogy ha valami mégis kigyuladna, észre fogjuk venni :SS végül a kislámpa használatát likvidáltuk, így valóban a hét hátralévő részében nem kellett a biztosítékot kapcsolgatnunk. Mellesleg hajszárító és minibár sem volt, tehát hűtőnk sem. A Tv-t is likvidáltuk egész hétre. S egy vacak olvasó lámpa adta fel a harcot a rendszernek. :S
Ami még kicsit meglepődtem, - bár nem emlékszem, hány csillaggal is fémjelezték a szállást- hogy ágyneműt nem húzták fel, hanem úgy kellett valahol a szekrény aljából előbányásznom, s ráadásul még vizes is volt. Nos nem vagyok valami nagy igényű, de ..
Nehéz így összekapni mindent, mi az ami történt egy hét alatt. Ezek inkább nekem is az ellene szóló érvek, hogy még egyszer ilyen nyaralásra adjam magam. Viszont a kirándulások elég jók voltak. Jók voltak az idegenvezetések. Ezek érdekeltek és érdekessé is tették. Szervezett volt a transzfer, reptér és a tájékoztatás. Sajnálom, hogy akikkel mentem, ők nem a kirándulásos részt választották, eljutottam volna még egy két helyre. Na, de majd legközelebb. Isztambul például nagyon vonzott volna, de hajnal két óra volt az indulás időpont és nem jött el senki velem. :S
Írok még egy két jó dolgot is :) Folyt köv. Egyszerre ennyi tellett..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése